Melegszívű üdvözlet

 

Gólyahír utca

Az utcanevet ki sem kellett írni. A kép magáért beszél.

Nádas, sás, Balaton és minden más!

A legfrisebb darabok- másodszorra. A múlt heti égetésem után egy kissé összetörtem. Ahogy kinyitottam a teli kemencét -szerencsére a kisebbiket- elsírtam magam. Valamilyen oknál fogva hiba csúszott az égetésbe. Valószínűleg túlfűtött az -elektronokus vezérlésű!!!- kemencém, és az összes darab teljesen meggörbült, használhatatlan lett. Nem kis erő kellett, hogy összeszedjem magam az újrafestésükre. Ez alkalommal a másik kemencébe raktam, kicsit lejjebb vittem a hőfokot. Sikeres volt.

Ilyen ez a kerámia. Az utolsó percig kiszámíthatatlan...

Melléképületekre is lehet!

Régebben festettem ezeket a kerámiákat, de most újból eszembe jutottak. A környékünk teli csipkebokorral, az idő is egyre hidegebbre fordul...

Csipketeával ugyan nem tudlak megkínálni, de képeket megosztok veletek szívesen.

Egy vidéki birtok melléképületeire kerültek:

Cseresznyevirág

Most készült el ez az üde házszám, cseresznyevirággal és egy kis madárral.

Összegyűltek...

Akkor támadt ennek az új blogomnak az ötlete, amikor legutóbb kinyitottam a kemencém. Ugyanis ez alkalommal szinte csak házszámokat festettem és égettem.

Szívesen találok ki személyre szabott mintákat. Például a Meskán érkezett megrendelő Rigó utcában lakik - és természetesen rigót szerett volna.